Varázslatos kertépítészeti megoldásokkal várja a vendégeket a BOTANIQ Turai Kastély kertje
2020. július 31. A kastély és a kastélypark az elmúlt évtizedben rendkívül elhanyagolt és lepusztult állapotban volt, a több évtizedes gazdátlanság eredményeképp a gyepes területeket invazív fajok nőtték be, a kertszerkezet pedig spontán beerdősülés áldozatává vált. A felújítási, valamint a tereprendezési munkálatok során elsődleges célként az értékmegőrzést és értékteremtést határozták meg. A tervezési folyamatok során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a történeti örökségre alapozva, mégis a mai kor igényeihez igazodva alakítsák ki a kert mai arculatának koncepcióját.
A magyar kertművészet alkotásainak nagy részét a történelem viharai megsemmisítették, épp ezért rendkívül ritka az, ha egy kastély és kert együttese még megmenthető állapotban maradt. Tura ezek közé sorolható, ezért kiemelten fontos volt a fejlesztő számára, hogy a két tervező, Petz Ármin és Jámbor Vilmos hagyatékának megfelelően újítsák meg a parkot.
A felújított kastélypark amellett, hogy kiegészíti a szépen restaurált Turai kastélyt, hozzájárul a település és a régió értékeihez is.
A kastélykert magas minőségű kialakítása által olyan élménytér jön létre, amely egyszerre természeti és művészeti alkotás.
A kastélypark területét hét egységre, úgy nevezett „hangulatra” osztották a tervezők: az erdő, a nyugalom, az utazás, az álom, a játék, az idő és a gyémánt hivatottak jelképezni a kastély által képviselt értékeket. A különböző egységek különböző fajtájú és elrendezésű növényei teremtik meg az egyes parkrészek egyedi hangulatát.
A kastélykertben eredetileg nem volt tó, mivel a család külső birtokaihoz halastavak is tartoztak.
Ma azonban már nehezen képzelhető el egy ilyen léptékű park vízfelület nélkül, ezért a tervezés során természetes vonalvezetésű tavat hoztak létre. A kert öntözéséről és kondicionálásáról a kutak vize és a kastélytetőről származó csapadék gondoskodik, amely mind a tóba fut be, ezzel kiegyenlített mikroklímát teremtve. A tó körüli út mentén egy kis téren a látogatók egy csodálatos, öreg 1,4 m törzsátmérőjű platánfát csodálhatnak meg.
A kastélyparkban az első telepítés fái mára értékes idős fákká terebélyesedtek. A kert ma jelentős mennyiségű, több mint kétezer fának ad otthont, a legjellemzőbb fajok közé tartozik a kocsányos tölgy, a piramistölgy, a bükk, a vadgesztenye. A meglévő növények mellett a park növényállományát jelentős mennyiségű új egyeddel egészítették ki. Lombkorona szinten megjelennek lombhullató fák, melyek közül különlegességnek számít a tulipánfa, a piramistölgy és a szomorúfűz. Ezek a fák egyedi habitusukkal, formájukkal, tavaszi virágzásukkal és őszi lombszínükkel emelik a kastélypark fényét. A lombhullatókon túl olyan fenyők is helyet kaptak, mint például a páfrányfenyő, a vörösfenyő és a tiszafa.
Az eltűnt cserjeállomány pótlására jelentős mennyiségű cserjét terveztek, melyek eszközül szolgálnak a terek tagolására, a térhatárolásra, illetve a térmélységek erősítésére. A kastélyparkban emellett nagy számban romantikus, történelmi és parkrózsák is helyet kapta, de számos évelő növény is megtalálható, amelyekből művészi kompozícióba rendezve ötvenezer példányt helyeztek el a kertben. Érdekesség, hogy a kastélyparkban található, egykori Lovarda területén mintagazdaság kap majd helyet. Ennek első lépéseként létrejött a magyar körték kertje, ahol ízelítőt kaphatunk számos fajtájából is ennek a zamatos gyümölcsnek.
A kert generáltervezője a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda Kft. Vezető tervezője Herczeg Ágnes Mőcsényi-díjas tájépítész, tervezőtársa Rahnama Azadeh tájépítész. A tervezés mellett a fakataszterezésben, növénybeszerzés és tervezői művezetés teszi lehetővé a park létrejöttét, ebben a munkában Kovács Attila tájépítész, faápoló szakmérnök vállalt nagy rész.
